2012. február 6., hétfő

Kifakadás...

Picit nézegelődtem és B-nél olvastam egy kifakadást, mert falásrohama volt, hát úgy gondolom, ezzel úgy nagy általánosságban nincs egyedül és ezért ide is beillesztem azt, amit neki válaszoltam a gondolataira, mert úgy hiszem ez másnak is tanulságos lehet....  Ezek a falásrohamok néha teljesen természetesek! Az ember nem uralkodhat mindig önmagán! Nehogy azt hidd, hogy másnál nem fordulnak elő ezek! Csak legfeljebb nem kerülnek be a blogba ;))))


Bár nálad jó volt olvasni, hogy te egy az egyben le mered írni, amit és ahogyan gondolsz - nálam is hasonló gondolatok szoktak lepörögni és ugyanúgy utálom, ha muszáj társaságba mennem, ahol minden csak a zabálásról szól és meg vannak sértődve, ha én nem akarom értékelni a "konyhaművészetüket" de hát ez van, el kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák és azt is, hogy vannak falásrohamos napok, aztán nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni, hanem szépen tovább kell lépni, meg valahol olvastam egyszer, hogy minden újabb étkezés és minden újabb nap egy újabb esélyt ad arra, hogy mostantól jól csináljuk, tök mindegy, hogy épp előtte mit csináltunk! Úgyhogy hajrá 50 kiló!!! Én is oda tartok, minimum és nekem is rohadt messze van még és már két éve oda tartok és nem közelítettem meg nagyon, úgyhogy most én is be akarok keményíteni, de nagyon, gyere, menjünk együtt tovább az úton, majd csak odaérünk :)))))) és akkor mi leszünk azok, akik odaértek, nem azok, akik tovább zabáltak a családi összejöveteleken ;)))))
Nekem most szerencsére egy egész jó hetem volt, nem volt hasonló jellegű problémám, sőt, azt kell mondjam, egész szép önuralmat tanusítottam evés terén, viszont edzésekre nem igazán futotta, max. napi 20 perceket csináltam csak... úgyhogy nekem is megvan az eheti célom, bár látva a heti időbeosztásom, nem sok időm fog maradni extrákra.... :((( majd legfeljebb valamikor éjfél és reggel 6 között ;)))) de sebaj, majd akkor ott ;))))

3 megjegyzés:

  1. Hány centi vagy amúgy? Csak úgy kíváncsiságból, mert a kilók magukban a magasság és a testzsír százalék nélkül nem sokat mondanak. Én 50 kilósan nagyon rosszul mutatnék :)

    Tegnap én is kaptam valami falás rohamot, de elintéztem. Ezt most picit undorító lesz, készülj fel és előre is bocsánat, de nekem bevált: ha bent van a számban a finom falat és hirtelen megbánom, jól megrágom, hogy érezzem az ízét, aztán kiköpöm a kukába. Ezt HETI EGYSZER tuti eljátszom... A kuka büdös és ráadásul nem akarja az ember így elpazarolni a kaját... utána már nem kívánom ugyanaz. Próbáltad már? :))) Aztán ettem egy forró lengyel instant céklalevest, alig kalória, de eltelített, főleg, mert tűzforró volt.

    Amúgy tuti a hidegtől akarunk most többet enni.

    Vannak az oldalamon 4-15 perces rövid edzések is, láttad már?

    VálaszTörlés
  2. köszönöm, nagyon kedves vagy és jól esik, amit írtál! na meg mindig jól jön, ha van egy húzóerő az embernek egy másik fogyozó személyében.

    a falásrohamokkal az a baj, hogy nálam a kelleténél gyakrabban vannak jelen és tudom, hogy főként lelki okai vannak és valamit kompenzálni akarok vele, ezért is nagyon nehéz magamon erőt venni. plusz van az a hülye szokásom, hogy ha egyszer már úgyis sokat ettem, akkor 'mostmármindegy'-alapon hajlamos vagyok leengedni és mégtöbbet enni, aztán még többet és rettentően nehéz visszahozni az önkontrollom és azt mondani, hogy stop.
    de igazad van, próbálom úgy megélni, hogy minden nap egy új kezdet és attól még, hogy ma nem sikerült minden tökéletesre, holnap még lehet jobb. sőt, csak jobb lehet. elméletben tudom, de kivitelezni néha nem olyan egyszerű... de hajrá neked is, szorítok, hogy mindkettőnknek sikerüljön egyszer elérni azt a csábító 50 kilót!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziasztok!
      Nos mindenki megnyugtatására, én eléggé pindurkára nőttem.... úgyhogy az 50 kiló nekem inkább sok, mint kevés... B, azt hiszem, találtam valamit, amit érdemes lenne neked is kipróbálnod, nem kerül pénzbe és nálam a múlt héten amíg teszteltem tök jól bejött :) Írok róla egy külön bejegyzést, ott keresd :)

      Törlés