2012. január 1., vasárnap

BUÉK!

Boldog Új Évet Mindenkinek Sok Szeretettel! :))))



Tegnap másként alakult a napom, mint ahogy gondoltam, utolért egy közeli rokonunk halálhíre... néhányhetes betegség után elment örökre... régen nem láttam már, mert távol élünk egymástól, mégis nagyon szívenütött a hír, mert bíztunk benne, hogy fel fog épülni. Mégse így lett.



Így aztán délután mentem egy nagy kört a kutyámmal, jól kiszellőztettem a fejem, meg elgondolkodtam az élet értelméről és értelmetlenségeiről... Egészen más megvilágításba helyezte ez a dolog a jövő évi terveimet és elhatároztam azt, amire igazán nagy szükségem lenne már : lassítani fogok az életemen, mert bizony én sem vagyok már a legfiatalabb, idén meglesz a negyedik x-em és a múlt héten azt mondta az új doktor bácsim, hogy ha a szivem továbbra is ilyen őrült iramban fog kalapálni, akkor bizony lehet, hogy hamarosan kifárad és itt a vége fuss el véle... és ő nem is tudja, hogy ez már két éve, a kislányom születése óta így megy... a nyugalmi pulzusom ott a doktorbácsinál 115 volt és én tudok róla, hogy ez nálam így van, de a másik dokim nem vette komolyan, hiába panaszkodtam neki, hogy állandóan fáradt vagyok, szédülök, remegek...

Hát ez van, úgyhogy az idei terveim röviden: egészségesebb életmód, minőségi étkezés, sport, fogyás, lassítás, több idő magamra, több idő a családomra, kertészkedni, fürödni a Balatonban, nagyokat sétálni a kutyámmal, játszani a gyerekekkel, időt tölteni a párommal és a szüleimmel, mert ki tudja, meddig leszünk még meg egymásnak. Mellette azért persze folytatni akarom a tanulást is, de lassabb iramban, nem hagyom magam az egyetem által előírt tempóban végigheccelni a 3 évet, inkább ráteszek még egy-két félévet, hiszen oly mindegy, mire én végzek a doktorimmal, úgyis rögtön nyugdíjba mehetek majd ;))))) Meg persze azért ott van a munka is, amit nem felejthetek el teljesen és nem is akarok elfelejteni. Ja a sorrend nem pont az, ahogy írtam, csak így jutott eszembe... Majd még részletesen kidolgozom a tervem és ahhoz tartom magam aztán most már kőkeményen, mert nincs kedvem beledögleni ebbe a nagy rohanásba, amibe belekényszerít minket a társadalom egy életen át. Én még élni akarok, élvezni akarom az életem, mert eddig minden más volt ez, csak nem sétagalopp... De most majd az lesz :)) Itt és most, előttetek ünnepélyesen megígérem, megfogadom, hogy azzá teszem, már csak a türelmet kell hozzá megrendelnem ;)))))



                             Ez lesz tehát az én újévi csomagom: 

 

2 megjegyzés: